A csapból kifolyó vizet az iváson kívül sok mindenre használjuk: főzés, mosogatás, fogmosás, mosás stb. Vajon mi történik azzal a vízzel, melyre már nincs szükségünk vagy piszkos, szennyezett lesz?
A lefolyóból, a mosógépből, a WC-ből elfolyik az épületen belüli ejtő-gyűjtő csatornán az utcai csatornába. Ezeket a vizeket nevezzük szennyvíznek, mely a csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telepre érkezik.
Budapestnek három szennyvíztisztító telepe van: Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep, Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep Csepelen. Ezek három nagy vízgyűjtő területre bontják fel a fővárost.
A csatornából szennyvíztisztító telepre érkező szennyvizet először a szilárd, szemcsés anyagoktól, és zsíros hulladékoktól tisztítják meg rácsok, homok- és zsírfogó valamint előülepítő segítségével. Erre szükség van, hiszen helytelenül sokan a WC-be, lefolyóba dobják/öntik bele az oda nem illő szemetet, zsíros anyagokat a kuka helyett (pl. fültisztító pálcika, hajszálak, sütő olaj stb.). Itt a technológia elején a szennyvízről leválasztott hulladék anyagokat rácsszemétnek, homoknak, zsírnak illetve nyersiszapnak nevezzük.
Ezt követően a szennyvíz tovább folyik a biológiai tisztítási fokozatra, ahol a tisztításra alkalmas baktériumok élnek az ún. eleveniszapban. Ők tisztítják meg úgy a szennyvizet, hogy a Dunába káros hatás nélkül visszavezethető legyen.
A szennyvíztisztító telep végén található az utóülepítő, melynek célja, hogy leülepítse a biológiai medencéről átfolyt eleveniszapot a tisztított szennyvízről. Így a jó baktériumokat tartalmazó eleveniszap egy részét vissza lehet vezetni a biológiai medencébe, hogy azok újra tudjanak enni, és újra tudják tisztítani a csatornákból folyamatosan érkező szennyvizet.
Azt az eleveniszapot, melyre nincs szükség, fölösiszapnak nevezzük, és a nyersiszappal együtt az iszapkezelésre vezetik, hogy áramot termeljenek, energiát nyerjenek belőle, ártalmatlanítsák, vagy mezőgazdaságban hasznosítsák (fertőtlenítés után jó táptalaj valamennyi növénynek: nyárfaerdő, energianövények stb.). Az áram- és energiatermelés a szennyvíztisztító telep saját költségeinek fedezésére szolgál, hogy ne legyen drága a lakosok által fizetett csatornadíj.
